Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EGYségben, SZER -ETET-ben

2012.10.24

 

 

christ-light.jpg

 

Jézus szónoklata a Magyar Nemzethez
 
 
Égy sikátorba vagyunk, előttünk jó néhány méterrel nekünk háttal áll Jézus Krisztus. És mi a sikátor kijárata fele állunk, tehát valahol távolabb, egy főútnak a körvonalai látszódnak. Jézus Krisztus imádkozik. És nekünk is ez a dolgunk most. S arra kérök mindönkit, hogy mélyüljön el, adja hozzá azt, amit hozzá adhat ehhöz a dologhoz, hogy a Nemzetünk fölemelködjön és mögerősödjön. A magyar nép újra az lögyön, aki valaha régön volt és sénkit né zavarjon mög az, hogyha én esetleg elkezdöm mondani, hogy mi történik.    (Kis csönd, ima.)
Jézus Krisztus nagyon fájdalmas, érződik Rajta, hogy nagyon fáj Neki ez a dolog, ami jelenleg, jelenleg van ebben az Országban, Nemzetben. Letérdel és felnéz az égre, égy fénysugár vetül Rá.
 
„Óh, Én Drága Nemzetem ! Kit a balsors szaggat, nyű, pusztít. Mi végre mindez, mond meg, ó Atyám ! Adj erőt nekünk kérlek, adj erőt a Magyarságnak, hogy fel tudjon emelkedni Hozzád, hogy végre el tudják dobni kicsinyes ellentéteiket. Adj bölcsességet a nagyszájú politikusainknak, hogy ne csak csacsogjanak ostoba szavakat, hanem igazán erő legyen abban, amit mondanak és igazság. S úgy mondják mindezt, hogy ez az igazság valósággá váljon ! Kérlek Uram engedd, hogy szóljak a Magyar néphez ! Engedd, hogy úgy szóljak hozzájuk, mint egy közülük való. Engedd, hogy feltárjak nekik dolgokat önmagukról, engedd, hogy beszélhessek velük, engedj közéjük Uram ! „
 
S azt mondja az Úr:
 
„Drága Gyermekem ! Az idő nehéz, s az ember csak múlik, múlik. Hogyan mondhatnék ellent egy ilyen kérésnek? Menj hát, szólj Magyar Gyermekeimhez ! Adj nekik reményt, mondj nekik boldogító szavakat, tárd fel előttük, tárd fel előttük azt, amiről hallaniuk kell. Fontos ez. Ember és Isten kapcsolata, Isten és ember kapcsolata, de ideje vagyon ember és ember kapcsolatának ! Menj hát Fiam ! Tedd a dolgod ! „
 
És elindul Jézus lassú léptekkel a sikátor kijárata felé. S amikor kiérkezik egy széles főutca az, ahova kiér, s egy ilyen zöld pulóveres világos barna rövid hajú, fekete nadrágos alakká válik. Az úton nincs nagyon forgalom, olyan ez, mint egy hatalmas nagyvárosi széles utca, de alig vannak emberek, járművek meg egyáltalán. S az út túloldalán áll, van egy fából ácsolt emelvény, olyasmi mint egy szószék. És Jézus afelé tart. Fellépdel rá és megszólal.
 
„Magyarok ! Drága Magyar Testvéreim ! Amikor végig nézek rajtatok, az utcán, a tereken, az intézményekben, bármerre is megyek, lézengő, eltévelyedett alakokat látok. Elkeseredett, elcsüggedt embereket. Mint a kóbor lelkek, akik ki vannak űzve a pusztába, arra kárhoztatva, hogy ott kóboroljanak és bolyongjanak és gyengeségüktől ne tudjanak szabadulni. De oka van ennek. Valamennyiőtöket ismerlek és tudom azt, hogy vannak köztetek emberek, akik nagyon-nagyon sokat veszítettek ! Van aki elveszítette közületek a gyermekét, gyermekeit, van aki elveszítette a szüleit. Van aki elveszítette az egészségét, van aki elveszítette a vagyonát, a megélhetését, elvesztettétek a boldogságotokat. Elvesztettétek és elvették. Sokszor volt már ilyen a Magyar történelemben ! Sokszor akarták már a földbe döngölni a Magyart, a víz alá nyomni, elfojtani, elpusztítani, kiirtani ! De valahogy, valahogy mindig, mindég megmaradtunk. Most is ugyan ez a helyzet, mint évszázadokkal ezelőtt. Pusztítás folyik itt, ebben az Országban, a Magyarok sorai között. Nehéz veretes ellenség tipor rajtunk és pusztít, elvesz. Történt ilyen már jó néhányszor! Legyen hát példa előttünk az, ami akkor történt, miután, miután végig söpört, végig söpört a pusztító hullám.
 Drága Magyar Testvéreim ! A padlón vagyunk ! Eljött hát az idő, hogy új életet kezdjünk ! Mert bizony nem engedhetjük meg magunknak, hogy csüggedjünk ! Új életre van szükségünk, meg kell újulnunk ! Mert az, ami eddig volt, elmúlt, elvesztettük ! Ami eddig volt, azt elvették ! Én tudom azt, ismerve titeket, hogyha újra gyermeket vállalsz, az nem olyan mint a régi, egy új gyermek sem pótolhatja az elveszett gyermeket. Hiába nősülsz, sokszor, vagy mész férjhez újra, az elveszett párt azt nem pótolhatja igazán az új. A helyre állított egészség nem biztos, hogy úgy működik, mint a régi. És az újonnan felépített megélhetés sem olyan, mint egykor. Tudom Drága Testvéreim, tisztába vagyok vele. Azok, akik az új életet kezdik, nagyon nehéz dolguk van. De gondoljunk arra, hogy nem magunknak építünk. Az alapok, amiket meg kell teremtenünk, az utódainknak szól. Azoknak a gyermekeknek, akik utánunk következnek. Gyermekeink, unokáink, dédunokáink és az utánuk következők. Egy olyan stabil alapot kell teremtenünk, amire bátran lehet építeni. Súlyos, nehéz épületeket. Bombabiztos épületeket ! Aki az új életet kezdi, aki az alapokat rakja, nem tagadom, nehéz a sorsa.
DE HA NEM TESZÜNK SEMMIT, HA NEM ÉPÍTÜNK ALAPOKAT, UTÓDAINKNAK NEM LESZ MIRE ÉPÍTENI !
 Ragadjuk meg ezt a lehetőséget ! Együtt ! Egymásra támaszkodva ! Összefogva ! Ez sikerülhet ! SIKERÜLHET TESTVÉREIM, MERT SIKERÜLNIE KELL !!!
 
SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG ! Régi korok jelszava ez. Sokan mondhatnátok, hogy múzeumba való. A ma élő embert, minket is, bele akarnak tiporni az anyagba, BELE AKARNAK TIPORNI A MATÉRIÁBA, hogy csak abban higgyünk, amit meg tudunk fogni! És így van ez ezzel a jelszóval is. Az emberek, amikor meghallják ezt a három szót, csak az anyagban gondolkodnak.
 
SZABADSÁG ! Most azt gondolhatjuk magunkról, hogy rabszolgák vagyunk, szolgák, mert uralkodnak fölöttünk. Ez lehet, hogy így van. De mi van akkor, amikor valóban szabadnak érezzük magunkat, azt mondom nektek Drága Barátaim, akkor válunk csak igazán rabszolgává. Olyan rabszolgákká, akiknek az ellensége nem megragadható, aki most próbál uralkodni fölöttünk, ANNAK NEKI TUDUNK MENNI, MEGRAGADHATJUK ! Mert nagyobbik része az anyagban van, de vannak dolgok, amik nem kézzel foghatóak. Amikor azt hisszük magunkról, hogy igazán szabadok vagyunk, mert megvan mindenünk és azt tehetünk, amit akarunk, -
NEM A LIBERALIZMUSRÓL BESZÉLEK, MERT A LIBERALIZMUS, AZ ANARCHIA, AMIKOR MINDENKI AZT CSINÁL, AMIT AKAR !
 A szabadságról beszélek, amikor igazán szabadnak érezzük magunkat, amikor úgy gondoljuk, hogy a szabadság, akkor veszünk magunkhoz igazán láncokat a jóléten keresztül. Csak néhányat akarok mondani, hogy megértsétek. A dohányzás, az alkohol, a szerencsejátékok, a csinos nők, csinos férfiak, ékszerek és csillogás. Mind mind rabszolga tartó eszközök és mi magunk vagyunk a rabszolgái ! Mindenkinek megvan az életében a maga cigarettája, a maga alkoholja, a maga vágyai, amik láncok, nem többek. Amikor szabadnak érezzük magunkat, megfeledkezünk a mértékletességről és magunk hajtjuk fejünket a kalodába ! És rengeteg más olyan dolog van még, ami leláncol minket. És rabszolgák vagyunk úgy, hogy közben azt hisszük, hogy szabadok. Azt mondom hát nektek Drága Magyarok, gondolkodjatok el saját életeteken és vizsgáljátok meg a saját láncaitokat ! Nem csak ezek lehetnek, amiket felsoroltam. Ezek csak a legalapvetőbbek. Nézzetek magatokba és ismerjétek fel és döntsétek el, hogy szabadok akartok lenni, vagy rabszolgák ! Mert az ember nem csak mások uralma alatt válhat le igázottá !

EGYENLŐSÉG ! Hm, egyenlőség, amikor ezt mondjuk, azt hiszi az ember, hogy egy úr és szolga viszonyról van szó, hogy úr és szolga egy szinten van, húzunk egy felső határt, azon felül nem mehet senki és húzunk egy alsó határt, ami alá nem mehet senki. Az anyagban gondolkodik, aki így látja ! És ez a két vonal már meg is teremtette a korlátokat, a határokat, amiket az az ember húz, aki így gondolkodik. Amikor azt mondom, egyenlőség, Én inkább azt mondom, egyenlítettség ! Amikor a Jó Isten megteremtette ezt a Világot, úgy teremtette meg, hogy a rajta élő emberek egyenlők legyenek ! És azért, mert erősebb vagy, jobb a fizikumod egy gyengébb fizikumú embernél, ne hidd azt, hogy több vagy ! Mert van benned valami, amivel kevesebb vagy és a másik több. Lehet, hogy erős vagy, jó a testalkatod, mert a Jó Isten ezt megadta és amit megragadsz, az meg van ragadva. De lehet, hogy nehezedre esik terveket készíteni, nehezedre esik szavakat formálni, míg a másik ember, akit gyengébb testalkattal alkotott meg a sors, a Jó Isten. Lehet, hogy kiváló szónok, lehet, hogy tüzet tud gyújtani a Magyar ember szívében és fel tud világosítani téged az élet dolgairól. Ha ez a két ember összefog, és felismeri, hogy ők valahol egyenlők, akkor nagyon sokra vihetik. De bátran mondhatjátok, hogy egyik az anyagról szól, mert az erő, a fizikum itt van a Földön, de hát a szellem, az meg nem fogható. Ne legyünk kicsiny hitűek, és ne legyünk ostobák, hiszen mindnyájan ismertek olyan embert, embereket, akár élőt, akár Szent Iratokból, aki képes volt a puszta ima erejével elvenni a betegségeket, teremteni, gyógyítani. Vannak ilyen emberek most is, akik képesek azokat az erőket, amiket nem tudunk kézzel megfogni, anyagiasítani. És bizony mondom nektek az ima, a megfoghatatlan, megfoghatóvá válik az anyag világában. És az anyag megfoghatóvá válik a szellem világában. Ott, ahol minden lélek lakik. Egyenlőek vagyunk. Senki sem több, vagy kevesebb a másiknál ! Mindnyájan egyformának, egyenlőnek lettünk teremtve, mert MINDNYÁJAN EGYEK VAGYUNK ! És ha megérted a szabadság és az egyenlőség gondolatát, akkor jutsz el a TESTVÉRISÉGHEZ !
 
Hogy felismered azt, hogy az az ember, aki szembe jön veled, az testvéred ! Főleg, ha egy Magyar emberről van szó. Mert Magyarnak Magyar a párja, Magyarnak Magyar a testvére. És ti, akik itt összegyűltetek akik hallgatjátok a beszédem, ti is mind, mind-mind testvérek vagytok. És ha ezt a szívedben ki tudod teljesíteni, akkor megérted, hogy hogyan kell viszonyulni egy másik emberhez, egy másik Magyarhoz.
Testvériség ! Nagyon fontos dolog ez. Régen az emberek összejártak, beszélgettek a bölcsebb elmondta azt, amit a kevésbé bölcs nem tudott. Az, aki meg tudott mozdítani dolgokat, az megmozdította annak, aki nem tudta. Manapság létezik még olyan, hogy a háziasszony, akinek elfogy a cukor a kamrájából, átmegy a szomszédba egy kiló cukorért, mert a főzés közepén van ? Létezik még ilyen ? Drága Testvéreim ! Azt mondom nektek az új élet, az új életnek részesévé kell, váljon ez a dolog. Ha bajban vagy, gondolj testvéredre, mert azért vagyunk testvérek, hogy összefogjunk és segítsünk egymásnak. Mint az igazi jó testvérek. Tudom azt, hogy nagyon nehéz ez. Rengeteg probléma van, rengeteg konfliktus, köztük éles problémák, de nézzetek magatokba és rá fogtok jönni, hogy ezeknek az összetűzéseknek jelentős része bagatell dolog és nevetséges apróság. Ami csak a büszkeségünk, aminek a büszkeségünk vethet gátat, hogy túllépjünk rajta. Ha szükséged van valamire, akkor menj át a szomszédodhoz, vagy menj el ahhoz az emberhez, akitől várod ezt a dolgot és kérj tőle, s ha ő ad, kérdezd meg tőle, hogy mivel hálálhatod ezt meg. Ne lepődj meg, ha azt mondja neked, „Ne akarj fizetni a jó cselekedetért, ne akarj fizetni a szeretet cselekedetéért, mert jó szívvel adom neked.„ De, ha azt mondja: „Adj nekem öt darab gyertyát, mert kifogytam belőle.”, s neked van odahaza tíz, akkor add oda azt az ötöt. Egymásra van szükségünk, a Magyarnak nagyon, nagyon nagy szüksége van a másik Magyarra!
A VILÁGTÖRTÉNELEMBEN NEM VOLT MÉG ENNYIRE MÉLYPONTON A MAGYAR !
Nem volt még soha ennyire ilyen nagy szükségük egymásra. Ha kifogy valami otthon, ne a boltba rohanj, NE MENJ EL A NAGY ÁRUHÁZBA, hanem gondolj arra, hogy lehet, hogy gondolnak rád. Nem biztos, hogy a boltba kell, hogy menj, mert lehet, hogy várnak rád, hogy adhassanak neked. De neked is adnod kell !
 Sok-sok olyan ember van, aki elesett, lecsúszott, hajléktalan, koldussá vált ember. A hitük gyengesége és az akaratuk gyengesége az alkoholizmusba taszítja valamennyit. Egészségük leromlik, leépülnek. Én tudom jól, hogy ezek az emberek mindig pénzt várnak, hogy eligyák, vagy hogy cigarettát vegyenek, vagy hogy beledobják a játékgépbe. Ezért azt mondom nektek, ne adjatok ezeknek az embereknek pénzt, nem szabad ! A pénz a romlásba visz. De adj neki kenyeret, ne sajnáld, jó nagy szeletet, kend meg zsírral, szórj rá paprikát, adj neki egy almát, vagy adj neki egy fél szál kolbászt. De tudasd vele azt, hogy ez nem élet, hogy kéregetsz ! A saját lábadra kell, hogy állj ! De nem szabad megfeledkezni róluk, hogy ők is a Magyar testvéreink. Nem könnyű főleg így, hogy mi magunk is a padlón vagyunk, sokszor a nincsből az ember már nem tud semmit sem adni. Ne legyen lelkiismeret furdalásod, mert ha adsz, azt mindig jó szívvel add, mert ha nem jó szívvel adod, az egész semmit sem ér !
Drága Magyar Testvéreim ! Össze kell fognunk és tudatosítani kell magunkba, hogy sokszor el akartak már minket tiporni, most is ez történik ! De valahogy, valahogy nem megy. Gondoltatok már rá, hogy vajon miért nem ?
AKIRE A JÓ ISTEN RÁTEKINT, AZT MEGTARTJA, S AKI A JÓ ISTENHEZ FOHÁSZKODIK, AZT AZ ÚR EL NEM HAGYJA SOHA !
Ha végig nézem a történelmet, úgy tűnik, a Jó Isten mindig vigyázott ránk és ahogy végig nézek a csüggedő arcokon, látom azt sokszor, hogy hinni akar a Magyar ! Bármennyire is rossz a helyzetünk, úgy tűnik, a Jó Isten most is vigyáz ránk, ha nem is egészen úgy, ahogy mi azt elvárnánk, de hát hogyan is mondhatnánk meg Neki, hogy hogyan tegye azt, amit tenni akar !?
DE AZT MONDOM NEKTEK MAGYAR, A JÓ ISTEN VELÜNK VAN, RÁNK TEKINT ÉS VIGYÁZ RÁNK !
ÉS AZT A JELSZÓT MONDOM NEKTEK, AMIT MINDEN MAGYAR ISMER, ÉS LEGYEN EZ A JELSZAVUNK, ÉS HIGGYÜNK ÉS BÍZZUNK BENNE :
 
HA ISTEN VELÜNK, NINCS KI ELLENÜNK !!!

Köszönöm, hogy meghallgattatok ! Isten áldjon titeket ! „
 

Elhangzott Jézus Krisztus által (közvetítőn keresztül).                
 Makó, 2012.01.29.

Forrás: www.jezusatyank.hu

spiritualisutmutatoszeretet1215154948.jpg

Dobossy Antal beszéde

Pécel 2000. október 23.

 

"Nincs szebb dolog, mint ünnepelni. Meg vagyok győződve arról, hogy aki nem tud ünnepelni, az igazából nem is tud élni. Ünnepelni az annyi, mint élni, szeretni. Az emberiség mindig is szeretett ünnepelni. Ezt kihasználva viszont hányszor, de hányszor ünnepeltettek velünk olyan történelmi eseményeket, amibe ha belegondolunk, inkább kedvünk lett volna sírni, mint ünnepelni. De amikor az embert spontán érzése, lelkülete, értékrendje hozza az ünnepet, az mindig nagyon nagy dolog. És ha ez október 23-án van, az október 23-át ünneplő ünnepen, akkor talán több, mint öröm..., akkor talán több is, mint ünnep, mert az emberiség valahol ezen az októberi napon talált haza. Valami egész furcsa hazába, nemcsak a Földön meghatározható hazába: abban a lelki hazájában, amit évszázadok alatt keresett és amiben mindig, mindig eltévedt. 56 októberében hazatalált! 

Ez a hazatalálásnak is megemlékezése. Eltévedt, félrevezetett emberek 1956 októberén újra emberré tudtak válni ! 

 
Emberré váltak egy olyan szörnyű, borzalmas világban, ahol a két világháború több, mint 70 millió áldozata és kínja mellett egy fasizmust is ráhoztak az emberiségre. 
 
 
 
 
Csak azért, hogy a nacionalizmus sikamlós, minden oldalról manipulálható gondolatával kiűzzék agyunkból a hazaszeretetet ! A tisztát ! A manipulálhatatlant !

Olyan sötét világban lett ember az ember 1956 októberében, amikor egy kommunizmust is azért találtak ki, hogy az emberre szabott és az ember igényeire szabott szociális gondolatot mindörökre kiverje belőlünk !
A hazug osztályharc !
És később, képzeljük el, "Vasfüggöny mögött" a szabadság édes gondolatát Coca-Cola meg rock zene képviselte.
Ördögi pótcselekvések voltak ezek! Az egész emberiség tönkretételét beprogramozó sátáni praktikák! És 56 októbere egy pillanat alatt romba döntötte mindezt. Amit a Sátán évszázadok óta épített. Ezért nemcsak ünnep, nem is csak hazatalálás,de minden egyes megemlékezéskor újabb és újabb győzelem, ... évszázados csatákat mindörökre lesöprő győzelem. Ettől óriási ez az ünnep. Mert visszaadta az embernek a HAZASZERETET fantasztikus gondolatát. A minden történelmi salaktól meneteset. Mert megalkotta az emberszabású szociális igényeket. És mert megtudta fogalmazni a SZABADSÁG igazi gondolatát.
Ez a hely nem alkalmas, hogy 1956 összes értékét elmondhassam, de ha csak ezt a hármat, amiről szó volt, említem, ki merem jelenteni, hogy minden idők legcsodálatosabb forradalmát ünnepeljük október 23-án !
Ha belegondolok, a Nagy Francia Forradalom mit emelt hatalomba? Az észt. Azt az észt emeli hatalomba, amitől annyit várt az ember, ettől várta a boldogulását ettől várta titkairól lerántani a leplet; ettől várt oly sok megoldást. És valóban ez az ész adott nekünk csodaszép örömteli dolgokat, megkönnyítette a dolgokat, meghosszabbítja az életünket....
De gondoltunk-e arra, hogy ez az ész mennyi szörnyűséget hozott nekünk ? A világháborúkat is ugyanez az ész hozta. Ugyanez az ész hozta a gulágokat, a koncentrációs táborokat! Mennyi hazugságot teremtett nekünk az ész! A szabadságról azt hittük, hogy a gondolat szabad áramlása kell legyen. És lépten-nyomon rájöttünk, hogy a gondolat is becsapott minket!
Az 1956-os forradalom volt az, 1956, ami megtanított minket és EGY EGÉSZ EMBERISÉGET, hogy a SZABADSÁG az kizárólag sokszínű emberi gondolat, az ész és a természet örök automatikáját és ellenőrző szerepét magában rejtő LELKIISMERET harmonikus együttlétében születhet csak meg! Minden más szabadság fél-szabadság, hazug szabadság!
De ez csodára bírja az embereket. Ezt a forradalmat, a lelkiismeret forradalmát ünnepeljük október 23-án. Azt a forradalmat, mely kijelenti, hogy a tőkére nem lehet építkezni, mert a tőke változik, hullámzó és hullámzó alapokra nem építkezhetünk.

Azt a forradalmat ünnepeljük, amelyik kijelenti, hogy aki fiaink és unokáink megmentése érdekében kéri a mi áldozatunkat valami más: új társadalom vagy rendszer felépítéséhez, az félrevezet minket, az nem  mond igazat és hazudik. Mert a meg nem mentett ember, a tönkre tett ember nem tudja megmenteni a fiát ! Mert magunkat kell először megmenteni és akkor meg tudjuk menteni a fiainkat is. Itt kell először boldognak lenni, akkor boldoggá tudjuk tenni az unokáinkat! 

Nem hiszünk a gazdasági türelemben és nem tudunk hinni a statisztikák cinizmusában: ahol én megettem két csirkét és te éhen döglöttél..., és a statisztika azt mondja, hogy fejenként 1-1 csirkét megettünk. És félrevezeti a lelkiismeretet.

NEM HIHETÜNK AZ ÉSZBEN, HA NINCS MELLETTE LELKIISMERET !
 

Nem hihetünk a kapitalizmusban! Nem hihetjük, hogy a gazdaságot kell megmenteni, sokszor tönkretéve vele az embert ! De igenis hisszük,  hinnünk kell, hogy a megmentett ember az egyedüli, aki helyre tudja tenni a gazdaságot ! Nem hiszünk a prostitúcióban, a türelmi zónákban, ahová nem csak örömlányokat visznek...mi is türelmi zónában vagyunk állandóan ! Lépten-nyomon eladva a lelkünket, eszünket...tőzsdén mérik lassan a húsunkat is! Nem hiszünk a kizsákmányolásban!

De HISZÜNK A SZERELEMBEN, a nép-szerelemben, a saját boldogságunkban, amit meg kell élnünk; az ember győzelmében; az ideológiák és az oly sokszor hallott politikai hazugságok felett, amit az 56-os srácok nyertek meg mindörökre ! Óriási véráldozattal hitelesítve ezt a győzelmet. . 
Elnézést, ha egy kicsit elragadtattam magam! De ez a három kopjafa leleplezése is azt hirdeti, hogy milyen győzelmet hitelesítettek ezek az emberek. Én nagyon összenőttem 1956-al, mert nekem 1956 nagyon sokat adott. Hitem egy jó részét neki köszönhetem, és én tudom, hiszem és vallom, hogy 56-nak küldetése van és az emberi megváltás folyamatának szerves része ! 

Ez a három kopjafa: az apa, az anya és a gyermek. Egy CSALÁDOT jelképez, egy létező családot és benne egy létező SZERETETET ! És ugyanakkor egy átvitt értelemben is érthető családot, amibe ugyanúgy bele kell vinni a szeretetet és ezért mondtam, hogy az egész emberi megváltás szerves része az 56-os forradalom és az a jelkép és az a szellemiség, amit ez a három kopjafa hirdet mától a péceli polgároknak, de az egész világnak is.

Ez a forradalom a mi forradalmunk volt, mienké magyaroké, de tudom, hogy nem ismer határokat és az emberiség közös nagy kincse azóta, amióta éppen tőle való félelmében fogott össze egy egész világ, hogy eltapossa ! De én hiszem és tudom, hogy a magasra emelt 56 kibékít még embereket, népeket s ha kell vallásokat is, mert a lelkiismeret és a szeretet odavalók.

Mi ma ünnepeljük október 23-át, de én tudom, hogy október 23-a valahol a mindennapok ünnepe is egyben. Minden nap velünk van, szomorúságunkban vagy örömünkben, kimondva vagy kimondatlanul, tudatosan vagy tudat alatt, de mindahányszor bennünk emberben egy tiszta és emberi gondolat fogalmazódik meg: igenis vegyük tudomásul, mi mindannyiszor október 23-át ünnepeljük !

Őrizzük meg ezt a tiszta hangot és őrizzük meg mindörökre ezt a csodálatosan szép és az emberi nemet oly magasra emelni tudó ünnepet! " 

Forrás: www.szepjovot.blogspot.com



oszi-napejegyneloseg1.jpg

 

56: 56 = 11:11

1956 56. évfordulója van, tehát a 11:11 energiái ölelik át ezt a CsillagMagyarságot is mélyen érintő, megsebző, karmikus eseményt.

Miről szólt 1956. A Szabadságról, az emberi méltóságról, a Kárpát medencei népek egymásrautaltságáról, hogy ne emésztődjenek fel az atlantiszi tragédiát tovább folytató nagyhatalmak mohó olvasztókohójában. Kibillent nagyhatalmakról beszélünk, nem népekről. A CsillagMagyarságnak nincs ellensége, és nem érzi, azt hogy más nép is ellenséges lenne vele szemben. Aryan, az atlantiszi gyarmatosító erőszakos hatalom és Poszeidonisz a lemuriai egység elvét, az Egy Törvényét követő szakrális tudós papság által vezetett szigetek elveinek ütközése tükröződik az 1956-os eseményekben, valamint a mintegy 26000 évvel ezelőtti összecsapásuk, amely egy aranykorszak egységtudatosságának megbomlásához vezettek, és ennek egyenes következménye az i.e. 9500-9800 közötti bolygószintű kataklizma, a 3. dimenzióba süllyedés. 1956 szabadságát, mégha néhány napra is akkor fegyverekkel vívták meg, az generációról-generációra nagyon is mélyen benne él az itt élőkben hogy ez majd egykor meg is nyilvánulhasson.

Ideje tehát a Szabadságunkról szólni. 1956 óta rendszerek, kormányok jöttek-mentek, de úgy tűnt mindig egy-egy lépéssel közelebb kerülünk a szabadság ösvényére, csakhogy a szabadság érzületéből kitörlődött az együvétartozás, együttérzés, együttműködés, egymás tisztelete, sőt az önmagunk tisztelete, a népi-nemzeti aspektusunk tisztelete, a Föld és minden életformájának tisztelete, az őseink és ősi tudásunk, szerves hagyományaink tisztelete, sőt a világmindenség tisztelete. Az hogy egymásban a mindenség egy másik élő-lélegző csodáját, úgy, mint önmagunkat tiszteljük meg, mert nélkülünk nem lenne egész a Minden Ami Van.

A Szabadságra egykor árcédulát tettek, kamatot kértek utána, fokozatokra osztották be és megerőszakolták. Mégis mindez legyen egy tanulsága egy elkülönítésben lévő paradigmának. Mivel Ok-okozati világegyetemben élünk, ebben a történetben mindenki megfizeti a tanulópénzét, ki mint vet úgy arat, és ez a mese nem a jókról és a rosszakról szól.

De A Minden Ami Van nem lenne egész egyikünknél sem. Hogy értsük egymást: mindannyiunk szerves részét képezi A Minden Ami Vannak, mindannyiunk, egyenként és akár csoportosan is elidegeníthetetlen része a Teremtésnek. A legsötétebb időkben is voltak olyanok mindig, akik feltétel nélkül világítottak, mutatták a fényt, az utat, hogy egykor, majd ha az idők megérnek, kikerüljünk a tudatlanság és elkülönítés sötét korszakából.  Ez az idő most elérkezett. Így most rájuk is emlékezünk. Itt és most a Szabadságunkat már nem harccal, erővel lehet kivívni. Itt most már nem politikák, gazdasági és társadalmi irányzatok ütköznek össze, hanem egy új világ van készülőben, a Szív Intelligenciájának kristálytudatosságú világa, mellyel nem teremtésazonos a harc, a küzdelem. A a hozzá vezető úton a Szabadság elérése pedig belülről fakad, a belső világmindenségünk felé vezető úton, nyitott és szerető és elfogadó, egymásról gondoskodó, a jelen pillanatait örömmel megélő lélekzettel nyitható meg és majd nyilvánul meg, de ehhez meg kell tudnunk megbocsátani, elengedni minden sebünket, fájdalmunkat, megosztottságunkat. A 11:11 új eszközökkel és új lehetőségekkel segíthet bennünk, ebben, de nem teszi meg ezeket helyettünk senkise azt hogy hogyan.

Magyarok, Mayarok, Mágusok, Magasok nemzete, csillagnemzete, vajon fel tudunk-e nemesedni erre a feladatra, mint az 56-osok nemzedéke?

Vajon élünk-e ezekkel a lehetőségekkel, amelyet most a nyíló kozmikus kapuk felkínálnak, hogy átbújjunk a nyitódó aranykapun, de oda csak együtt és tiszta szándékkal mehetünk. Vajon élünk-e megint azzal a lelkülettel, hogy nemcsak magunkon segítünk, hanem a világnak példát adunk emberségből, angyalságból, istenségből és bátorságból, de nem harcolva, hanem Szeretve, mert ez az alapvető lényege a Szabadságunknak.

Ebben az a kivételes, hogy Mindenki számít, kivétel nincs, most ez a kivétel.

Békesség – Elfogadás – Odaadás – Erőszakmentesség – Együttérzés – Feltételnélküliség - Önfelhatalmazás - Félelemnélküliség - Bőségtudatosság

2012. október 20. szombat, 13:11

Forrás: www.foldicsillagok.hu  adminisztrátor

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.